Egy magyar szakember a Heliomare rehabilitációs központban

(1997)


Szia, légy szíves mutatkozz be.
Szabó Zsuzsa vagyok. Magyarországon szereztem diplomát, konduktív pedagógiát tanultam négy évig. Utána két évig Magyarországon dolgoztam, majd kiküldtek Angliába, ahol konduktorként dolgoztam három évig Birminghamben. 1994-ben pályáztam egy holland projektre. Több jelentkező közül a magyar kollégámat és engem választott ki a Heliomare. 1995-ben kezdtem el itt dolgozni.


Miből áll a munkád? Mit jelent a konduktív pedagógia?
A konduktív pedagógia Magyarországról származik, Pető András a megalkotója. Ez egy speciális pedagógia mozgássérült gyerekeknek, és Parkinson kóros vagy Sklerozis Multiplex illetve baleset általi agysérültek számára. A pedagógia célja az, hogy visszasegítse a sérülteket a normál társadalomba. Az a kiinduló pont, hogy a mozgássérült gyerek nem tudja igazán, hogy hogyan kell a különböző mozgásmintákat végeznie. Tehát ezekre a mozgásmintákra és koordinációkra tanítjuk meg őket csoportos foglalkozás keretében.


Nem volt nyelvi problémád, amikor megérkeztél Hollandiába?
De, igen. Nagyon sok. Megérkezésünkkor már várt minket a csoport, és azonnal munkába kellett állni. Sajnos nem volt idő gyorsan elsajátítani a nyelvet.


Hogyan fogadtak a holland munkatársaid?
Lelkesen, de a gyógytornászok szkeptikusan fogadtak.
Sajnos a projekt nem volt megfelelően előkészítve. Nem volt idő arra, hogy tájékoztassuk a kollégáinkat módszerünk lényegéről.


A munkád során gyerekekkel foglalkozol. De milyen a kapcsolatod a szülőkkel? Hisz a szülői értekezleteken nekik kell beszámolnod a gyerekek fejlődéséről.
A szülők 95%-a már kezdettol fogva pozitívan viszonyult hozzánk, mert látták a gyerekeken a változást. Szerencsére rövid időn belül jó kapcsolat alakult ki köztünk, mert látták, hogy sok energiát fektetünk a munkánkba, és ami a legfontosabb, eredményeket érünk el a gyerekeknél.
Mondhatnám azt is, hogy a szakmai elismerést leginkább a szülőktől kaptátok?
Igen, így érzem. Hisz ők tudják, hogy mit értünk el e 3 év alatt.


Meddig maradsz még itt Wijk aan Zeeben?
Tavasszal lejár a szerződésem, de ezt a tanévet még szeretném befejezni.


Hollandiában élsz már két és fél éve. Szerinted mennyiben tér el a holland gondolkodásmód a magyartól?
Ezt nem tudom pontosan megfogalmazni. Talán mi, magyarok érzelmesebbek vagyunk, a szívünkre veszünk bizonyos dolgokat. Lehet, hogy ebből adódtak a problémák...


Sok nyugati szakember megy Közép-Európába. Nálad fordított a helyzet, te jöttél ide szakemberként Hollandiába. Én ismerem a magyar oktatás színvonalát, de a holland közvélemény azt tartja, hogy nekünk kell a szakértelmet Közép-Európába vinni, és nem fordítva.
Sajnos ezt mi is éreztük. Nem engedtek kibontakozni minket, holott én már 14 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem.
Elismerték ugyan, hogy jó ez az új módszer, de szerintük ők még ezt ki tudták volna bővíteni. Nem engedték, hogy a projekt helyet találjon ebben a rendszerben. Leváltották a projekt vezetőjét, az egyetlen olyan holland szakembert, aki ismerte a módszert. Lehet, hogy ez csak az én személyes érzésem, de sokan lenézik azt, ami Kelet-Európából érkezik. Elvégre a nyugatnak kell tanítania a keletet.


A magyar munkatársad tavaly már hazament. Előnynek vagy hátránynak számított, hogy magyar volt a munkatársad?
Mindenképpen előnynek. Hollandiában eddig senki sem foglalkozott konduktív pedagógiával. Ezt nagyon nehéz lett volna egyedül megalapozni. S tudjuk jól: "Egy fecske nem csinál nyarat".


Vissza akarsz még jönni Hollandiába?
Igen, de nem szakemberként. Szakmai szempontból ez a három év nagy csalódás volt számomra. De szeretném tartani a kapcsolatot a holland barátaimmal és újra elmenni Masztrichtba, Groningenbe és Amszterdamba.


A holland szaklapok írtak erről a projektről? A holland kollégák elmentek megnézni, hogy mit csinálsz?
Sok kívülálló és szakember látogatott el hozzánk. De sok előadást is tartottam országszerte szakmabelieknek és gyógytornászoknak. Például Leidenben, Rotterdamban, de Haarlemből is jöttek emberek az iskolába. Sokaknak nagyon érdekes volt az első benyomás. De sajnos sok intézet szkeptikusan várja a felmérés eredményeit. Majd a statisztikai adatok alapján fogják eldönteni, hogy hatásos-e a módszer.


Hogyan tájékoztatjátok az embereket erről a módszerről?
Összeállítottunk egy információs füzetet, amelyet iskolákban és rehabilitációs intézményekben helyeztünk el. Félévente körlevelet írunk a Heliomareben elért eredményekről. Cikkeink jelentek meg szaklapokban. De még jobban kellett volna támogatni és bemutatni ezt a módszert. Amikor Angliában dolgoztam a BBC készített egy dokumentumfilmet egy családról, akik belekóstoltak a konduktív pedagógiába. Ez országos szintı megmozduláshoz vezetett. Rengeteg angol család ment el Magyarországra, hogy kipróbálja ezt a módszert. Hollandiában is szélesebb körı információt kellett volna adni. Nemrég egy szülő írt egy szaklapba, és a cikk megjelenése után egyből voltak jelentkezők. Ez igen sajnálatos és meglepő, összehasonlítva Angliával.


Ha például amerikai lettél volna, akkor másképp álltak volna hozzá a projekthez?
Szerintem, de mások szerint is, igen. Az az általános vélemény, hogy minden új módszer Amerikából érkezik, ami keletről jön, az nem hatékony. Viszont Magyarországon a felsőfokú oktatás nagyon magas színvonalú.
Ez nagy csalódást jelentett nekem. Mivel nekem van összehasonlítási alapom. Angliában nem éreztem magam ennyire kelet-európainak, mint itt. Ez az egyetlen fájó pont. Úgy érzem, hogy én sokkal inkább nemzetközi vagyok.


Mivel mész haza?
Sok tapasztalattal. Ez alatt a három év alatt én is sokat fejlődtem és tanultam a munkámból kifolyólag. Majdnem egy évbe tellett, de a szakmai kapcsolataim is kezdtek kibontakozni itt Heliomareban.


Sikerült átadni a tudásodat? Hisz ez volt az egyik célkitızés.
Remélem. De a tudás átvétele szubjektív dolog. Aki akarja átveszi, aki nem akarja nem veszi át.


Folytatni fogják a konduktív pedagógiát Heliomareban?
Igen, a tervek szerint legalább két évig, de angol szakembereket szeretnének a magyarok helyett. Egyrészt azért, mert nehéz munkaszerződést kötni a magyarokkal, továbbá a kulturális különbségek miatt. Azt sajnos a mai napig nem értem, hogy mit értenek kulturális különbségen.


Mit jelent a konduktív pedagógia?

A konduktív pedagógia egyik jellemzője, hogy csoportban valósul meg, tehát nem individuális munka gyerekekkel. Az egyént érzelmi, szociális, mozgási és tanulási téren fejleszti. A Hollandiában alkalmazott fizikoterápia és ergoterápia individuális módszerek. Konduktornak nevezik ennek a módszernek az alkalmazóját, aki mindenféle téren felelős a gyerekekért. A csoportos foglalkozások reggel 9-kor kezdődnek, és du. 3-kor érnek véget. Mindennapra össze van állítva egy program, amely a motorikus és az iskolai programból áll.


Csak általános iskolásokra vonatkozik ez a konduktív pedagógia?
Magyarországon ezt alkalmazzák középiskolai szinten is. De ehhez a konduktornak magasabb szintı diplomával kell rendelkeznie. Az én diplomámmal 0-tól 11 éves korig taníthatok gyerekeket.


Milyen különleges eszközöket használtok?
Például multifunkcionális bútorokat. Alkalmazzuk a fokos széket, amivel a gyerekek járni tudnak ill. különböző állásfeladatokat végeznek: guggolás, felállás, előre hajlás. Azért vannak ezek a fokok, hogy a kéz funkcióját fejleszteni tudják. Az általunk alkalmazott asztalon - ezt Magyarországon priccsnek hívják - is láthatók hézagok, hogy jól meg lehessen fogni. Ezen a priccsen lehet enni, különböző feladatokat elvégezni fekvő helyzetben, de még aludni is lehet rajta egy matraccal a tetején.


Mennyire aktív ez a módszer?
Az egész program nagyon aktív. Reggel, amikor megérkeznek, kiszállnak a tolószékből, és egész nap nem ülnek vissza bele kivéve, ha hosszabb távolságot kell megtenniük. A nap folyamán önállóan ill. kis segítséggel kell ülniük, járniuk és helyzetet változtatniuk.


(Edwin van Schie, 1997)

Mostmagyarul!